A parodontológia a fogászat azon szakága, amely a fogágy betegségeinek megelőzésével és gyógyításával foglalkozik. A fogágy funkciója a fogak rögzítése az állcsontban, így az azt érintő gyulladásos betegségek esetén a fogak stabilitása nagymértékben csökkenthet, ami az érintett fogak elvesztésével járhat. A fogágyat érintő betegségeknek széles a skálája, az ínyvérzéstől kezdve, a fogelvesztéshez vezető fogágybetegségig.

Mi az a fogágybetegség és hogyan alakul ki?

A fogágyat érintő betegségek legnagyobb százalékát a fogakon megtapadt lepedékben és fogkőben lévő baktériumok okozzák. Ezek a káros baktériumok a fogágyban gyulladást idézhetnek elő, ami elsősorban az ínyt érinti. Ebben az esetben beszélünk ínygyulladásról, melynek legjellemzőbb tünete a fogínyvérzés. Az arra hajlamos egyéneknél azonban a gyulladásos folyamat nemcsak az ínyre korlátozódik, hanem ráterjedhet a mélyebb szövetekre, a fog tartószerkezetére is. Ebben az esetben beszélünk fogágybetegségről, más néven parodontitiszről. A kialakult gyulladás következményeként a foggyökeret körülvevő csont fokozatosan leépül, a fog stabilitása csökken, amely kezelés nélkül a fog elvesztését eredményezheti. Ahogy a fog tartószerkezete pusztul, a gyökérfelszín és az íny közötti kapcsolat megszűnik és úgynevezett ínytasakok alakulnak ki. Az ínytasakokban kialakuló fogkőben megtapadó baktériumok állandó gyulladást tartanak fenn, melynek nemcsak a fog tartószerkezetére, de az egész szervezetre káros hatása van.

Mik a fogágybetegség tünetei?

A fogágybetegség egy alattomos betegség, mert legtöbbször csak előrehaladott állapotban okoz panaszokat. A kezdeti tünetek között szerepelhet a hosszú időn keresztül fennálló ínyvérzés, a kellemetlen szájszag, majd a folyamat előrehaladtával előfordulhat tompa fájdalom, ínyvisszahúzódás, gennyürülés az ínyszélből, a fogak elvándorlása. Sok esetben az első figyelemfelkeltő tünet a fogak mozgathatóvá válása, ez azonban már előrehaladott fogágypusztulásra utal. Mivel a fogágybetegség a legtöbb esetben tünetszegényen zajlik, ezért nagyon fontos a rendszeres fogorvosi vizsgálat, melynek során a fogorvos a parodontitisz fő jellemzőinek esetleges meglétét tudja vizsgálni, melyek a csontpusztulás és az ínytasakképződés. A vizsgálat során egy úgynevezett parodontális szondával feltérképezhető, hogy kialakultak-e ínytasakok. A szűrővizsgálat másik fontos része a panorámaröntgen elemzése, mellyel pontosabb képet kapunk a csontpusztulás mértékéről.

Hogyan történik a fogágybetegség kezelése?

Míg az ínygyulladás megszüntethető egy rendelői szájhigiénés kezeléssel és az otthoni szájápolási teendők betartásával, a fogágybetegség kezelésére ennél komplexebb terápiára van szükség.

A fogágybetegség diagnózisának felállítása után a kezelés első lépése a fogak íny feletti részének tisztítása és a fogkő eltávolítása. Mivel a parodontológiai kezelések sikerességének legfontosabb feltétele a tökéletes szájhigiéne elérése, a páciensek részletes instrukciókat kapnak a helyes szájápolási teendőkkel kapcsolatban. A következő alkalommal megtörténik a parodontológiai státuszfelvétel, amely során a parodontológiai szondával minden fog mellett hat ponton megtörténik a tasakok mélységének bemérése. Ezzel kiszűrhetőek az érintett fogak, részletes képet kapva a probléma súlyosságáról. A státuszfelvétel a legtöbb esetben minimális kellemetlenséggel jár, így nem szükséges hozzá fogászati érzéstelenítés.

A kapott státusz alapján meghatározható, hogy mely fogak esetében van szükség további kezelésre. Azon fogak esetében, melyek mellett kialakult ínytasak, első körben a tasakok kitisztítására van szükség, melyet zárt kürettnek neveznek és amely az íny alatti, gyökérfelszínen megtapadt fogkő eltávolítását foglalja magába. A tisztítás során a szokásos fogkőeltávolítások alkalmával használt ultrahangos eszközt és egyéb kézi műszereket használunk. A beavatkozás általában nem jár nagyfokú fájdalommal, ennek ellenére helyi érzéstelenítésben történik az esetleges kellemetlenségek megelőzése érdekében. A kezelést követő időszakban a legtöbb esetben nem kell számolni jelentős panaszokkal, azonban az első 1-2 napon előfordulhat kismértékű, tompa fájdalom, illetve kialakulhat hidegérzékenység is, amely idővel a legtöbb esetben mérséklődik. Sok esetben a gyulladás mérséklődésével, az íny visszább húzódik, így láthatóvá válhat a gyökérfelszín. Bár a szabaddá vált gyökérfelszín egyes esetekben esztétikai problémát okozhat, a kezelést követő ínyvisszahúzódás a gyógyulás jele és a fogágybetegség kezelésének esetleges velejárója.

A kezelést követően 6-8 hetes gyógyulási időre van szükség, melynek letelte után megtörténik az újraértékelés. A kezelés hatására a gyulladás mérséklődését és a tasakok mélységének csökkenését várjuk. Ha egyes tasakok nem szűntek meg teljesen, indokolt lehet a zárt kürett megismétlése, vagy a tasakok sebészi úton való megszüntetése. A tasakok műtéti kezelése, azaz a nyitott kürett során helyi érzéstelenítésben az ínyszélben kis metszéseket ejtve, az ínyt ideiglenesen leválasztva, direkt rálátásból történik a gyulladást fenntartó tényezők eltávolítása, majd a sebszélek varratokkal rögzítésre kerülnek. A sebészi beavatkozások során egyes esetekben lehetőség van különböző regeneratív anyagok alkalmazására, melynek segítségével bizonyos mértékig regenerálhatóak a fog tartószerkezetének elpusztult szövetei.

Milyen tényezők hajlamosítanak a fogágybetegségre?

A fogágybetegség elsődleges oka a fogakon megtapadó lepedékben és fogkőben lévő baktériumok. Ez szükséges, de nem elégséges feltétele a fogágypusztulás kialakulásának. Számos rizikótényező létezik, melyek megléte esetén nagyobb eséllyel alakul ki a fogágybetegség. Ezen tényezők például a dohányzás, a cukorbetegség és egyéb, az immunrendszer működését befolyásoló betegségek. A fogágybetegség kialakulásának genetikai tényezői is vannak, ezért a családban előforduló korai fogelvesztés szintén gyanakvásra adhat okot.

Milyen hatásai vannak a fogágybetegségnek az általános egészségi állapotra?

A fogágybetegség nemcsak a rágófunkció csökkenését eredményezheti, hanem hozzájárulhat számos általános betegség kialakulásához vagy a kialakult betegség romlásához. A szájüregben évekig fennálló, sokszor teljesen tünetmentes gyulladás az egész szervezetre negatív hatással van és befolyásolhatja egyes szervek megfelelő működését. Az ínytasakokban jelenlévő baktériumok a keringésbe jutva elérhetik a szervezet különböző pontjait, ahol szintén gyulladást tudnak kialakítani. Így például várandósság során különösen fontos a fogágy egészségének vizsgálata, mert a fogágybetegséget okozó baktériumok és az általuk kiváltott gyulladás megnövelik a koraszülés és az alacsony születési testsúly kockázatát. A fogágybetegség továbbá összefüggésbe hozható a cukorbetegség és a szív- érrendszeri problémák kialakulásával és súlyosbításával is.

Gyakran ismételt kérdések:

Gyakran tapasztalok ínyvérzést. Fogágybetegségem van?
A fogmosás utáni, étkezést követő vagy akár spontán ínyvérzés ínygyulladásra utal, viszont akár fogágybetegség tünete is lehet. Épp ezért gyakori fogínyvérzés esetén ajánlott fogorvoshoz fordulni a probléma okának kiderítése és a fogágybetegség kiszűrése céljából.

Kezelhető-e a fogágybetegség otthoni praktikákkal?
A fogágybetegség legfőbb kiváltó tényezője az íny alatt kialakuló fogkő, amelynek eltávolítása otthoni körülmények között nem lehetséges.

Segíthetnek-e a különböző fogkrémek és szájvizek a fogágybetegség kezelésében?
Az ínygyulladás vagy fogágybetegség kezelésére ajánlott fogkrémek és szájvizek csupán a tünetek enyhítésére vagy a fogorvosi kezelés kiegészítésére alkalmasak, a problémát kiváltó tényezőket nem szüntetik meg.

Fogágybetegségem van. Pótolhatók-e az elvesztett fogaim implantátumokkal?
A fogágybetegség által kiváltott csontpusztulás nemcsak a természetes fogak mellett tud kialakulni, hanem az implantátumok körül is. Az implantátumok sokkal inkább kitettek a gyulladás kialakulásának, mint a természetes fogak, így kezeletlen fogágybetegség esetén néhány év után elvesztésre kerülhetnek a beültetett implantátumok. Ennek ellenére fogágybeteg páciens esetén is lehetőség van az elvesztett fogak implantátumokkal történő pótlására. Ennek előfeltétele a teljeskörű parodontológiai kezelés.

Mozog a fogam. Mindenképp el fogom veszíteni rövid időn belül?
A mozgó fog legtöbb esetben fogágybetegségre utal. A parodontológiai kezeléssel sok esetben stabilizálhatóak a meglazult fogak, illetve egyes eljárásokkal (sínezés) azonnal megszüntethető a kóros fogmozgathatóság. Ennek ellenére sajnos nem minden mozgó fog megmenthető.

Dr. Forgó Kristóf

A felhasznált képek forrása és egyéb információk a fogágybetegséggel kapcsolatban: https://www.periodontal-health.com/hu/